Fémből készült körömvédők az ókori kínából – Forrás: https://theartgorgeous.com/artistic-history-of-nail-polish/

A Ming-dinasztia korából (14–17. század) származnak az első körömlakkhoz hasonló receptek is: méhviaszból, tojásfehérjéből, gumiarábikumból és növényi festékekből készült keverékkel vonták be a körmöket. A modern körömipar azonban csak a 20. században indult igazán fejlődésnek, különösen a műköröm-technológiák megjelenésével. Jelen cikkben áttekintjük, miként alakult ki a porcelán (akril) műköröm, a zselés műköröm és a gél lakkozás napjainkig, hazai és nemzetközi trendeket egyaránt figyelembe véve, hiteles forrásokkal alátámasztva.

Színes körmök Indiában – Forrás: https://sienna.co/blogs/news/the-history-of-nail-polish-you-never-knew-about 

Az akril (porcelán) műköröm születése

A modern műkörömipar alapjai az 1900-as évek közepére nyúlnak vissza. Az első akril műkörmöt (melyet itthon gyakran porcelán körömnek neveznek) egy amerikai fogorvos, Dr. Maxwell Lappe találta fel a 20. század közepén. Ő eredetileg a körömrágók számára tervezett otthon felragasztható műkörmöket, ám ezek a vastag műanyag körmök kezdetben nem arattak nagy sikert. A valódi áttörés néhány évvel később, az 1950-es években következett be: Dr. Fred Slack, szintén fogorvos, egy véletlen baleset folytán innovatív megoldással állt elő. Slack egy munkanapján letörte a körmét, és a rendelkezésére álló fogászati akrilból, alufólia segítségével formázott egy műköröm-pótlást, amelyet ráragasztott a saját körmére. Ezzel megalkotta az első, közvetlenül a természetes körömre építhető akril műkörmöt. A sikeres próbálkozást további fejlesztések követték: Slack tökéletesítette a technikát, és családjával együtt megalapította az NSI (Nail Systems International) nevű céget, amely a mai napig a műkörmösöket látja el alapanyagokkal. Érdekesség, hogy egy másik fogorvos, Dr. Stuart Nordstrom ugyanekkoriban hasonló akrilköröm-rendszert fejlesztett ki – ő az akril por és a folyadék polimer precíz kombinációját alkalmazta –, amely végül a világhírű Creative Nail Design (CND) márka alapját adta.​

Diana Ross énekesnő porcelán műkörömmel – Forrás: Pinterest

Akril (porcelán) műkörmökkel már az 1960-as években is kísérleteztek a kozmetikai szalonokban, és Slack folyamatosan dolgozott az anyag továbbfejlesztésén (például a sárgulásmentes, tartós formula kidolgozásán). A ’60-as évek végére a szépségszalonok többsége kínált már porcelán műköröm szolgáltatást, és a hosszú, elegáns körmök gyorsan divatba jöttek. Az 1970-es évekre a műköröm a popkultúra részévé vált: a kor hírességei közül sokan – köztük a diszkókorszak ikonikus dívái, mint Diana Ross és Donna Summer – büszkén viseltek feltűnően hosszú, festett műkörmöket, tovább növelve ezzel a trend népszerűségét. A porcelán műköröm ekkorra már a kifinomult női megjelenés szimbóluma lett, és stabilan megvetette a lábát a szépségiparban.

A zselés műkörmök hajnala – kísérletek és kihívások az 1980-as években

Az akril után a következő nagy újítás a UV-fényre keményedő zselés műköröm volt. A zselés technológia először az 1980-as évek elején jelent meg az Egyesült Államokban, azzal az ígérettel, hogy a végeredmény rugalmasabb és természetesebb hatású lesz, mint a hagyományos akril. A korai zselés rendszerek azonban nem váltották be azonnal a hozzájuk fűzött reményeket – sőt, meglehetősen rögös utat jártak be. Ennek egyik fő oka az volt, hogy a zselés alapanyagok és a megkötésükhöz szükséges UV-lámpák fejlesztése nem volt összehangolva. A technológia kezdetleges fázisában a nem megfelelő intenzitású vagy hullámhosszú lámpák, illetve a túl vastagon felvitt zseléréteg azt eredményezték, hogy a bevonat nem kötött meg tökéletesen. A vendégek sokszor égő érzésről számoltak be a lámpázás során, a körmök pedig nem lettek elég tartósak. Tovább rontotta a zselés műköröm megítélését, hogy kezdetben kevés szakmai tudás állt rendelkezésre a helyes alkalmazásához, így sok körmös bizonytalanul használta az új anyagot. Ráadásul megjelentek az otthoni zselés műköröm-készletek is, amelyek minősége elmaradt a professzionális szinttől, és a sikertelen otthoni próbálkozások miatt a szalonokban alkalmazott eljárás híre is csorbát szenvedett. Mindezek következtében a ’80-as évek végére számos cég kivonta a forgalomból a zselés termékeit, mivel a technológia addigi formájában nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A zselés műköröm első korszakát tehát kezdeti kudarcok jellemezték, és a nagy áttörés egyelőre váratott magára.

A zselés forradalom és a gél lakkozás sikere a 2000-es években

Az 1990-es évek végén és a 2000-es évek elején a zselés műköröm technológia új erőre kapott. A kémiai fejlesztéseknek köszönhetően megjelentek a továbbfejlesztett formulájú, megbízhatóbban kötő új generációs zselék, amelyek már kiküszöbölték a korábbi problémák nagy részét. Ezekkel a hard gel (kemény zselé) rendszerekkel – melyek UV fény alatt keményednek meg – a körömhosszabbítás ismét versenyképes és népszerű szolgáltatássá vált. Alig két évtizeddel az első próbálkozások után, a 2000-es évek elejére eljutottunk oda, hogy szinte egyetlen szalonkínálatból sem hiányozhatott a zselés műköröm. Egy 2018-as nemzetközi felmérés szerint a szépségszalonok 90%-a kínált már szolgáltatásként gél lakkozást vagy zselés műkörmöt vendégeinek (ugyanez az arány csak a sima manikűr esetében volt ilyen magas). Ezzel a zselés technika végleg bebizonyította létjogosultságát, és világszerte a körömápolás egyik alappillérévé vált.

Egy modern gél lakkal készült körömdíszítés közelről. A gél lakk hibrid technológia tartós színt és fényt ad a természetes körmöknek.
A 21. század elején robbanásszerűen terjedt el a gél lakkozás, amely a hagyományos körömlakk és a zselés műköröm előnyeit ötvözi. Az igazi áttörést a CND cég Shellac márkája hozta el 2010-ben, amelyet közel öt évnyi kutatás-fejlesztés előzött meg a vállalat laboratóriumában. A Shellac volt az első olyan hibrid gél lakk, amely 14 napnál tovább tartós, magas fényű színt biztosított, és UV-lámpa alatt pár perc alatt teljesen megkötött – ezzel gyakorlatilag kiküszöbölte a hagyományos lakkozásnál szükséges száradási időt. A Shellac sikerét látva sorra jelentek meg más márkák is a piacon: napjainkban rengeteg gyártó kínál hasonló tulajdonságú gél lakk rendszereket. Olyan nevek váltak ismertté a szakmában, mint a Gelish vagy az OPI GelColor, és a „Shellac” kifejezés mára sokak számára a tartós géllakkos manikűr szinonimájává vált (noha szigorúan véve ez egy bejegyzett márkanév). A gél lakkozás népszerűségének titka, hogy kombinálja a műkörmök tartósságát és a lakkozás egyszerűségét: a saját köröm felületére viszik fel a színes gél rétegeket, így nem szükséges hosszabb körmöket építeni, mégis hetekig tartó, kopásmentes fényt és színt érhetünk el vele.

Porcelán vs. zselé – két technológia párhuzamos evolúciója

A műköröm-építés terén ma két fő technológia közül választhatunk: a porcelán (akril) és a zselés módszer közül. Mindkettő évtizedes fejlődésen ment keresztül, és saját rajongótáborral rendelkezik. Technológiai különbségek: a porcelán műköröm egy akril por és folyadék (monomer) keverékéből készül, amely levegőn köt meg keményre, míg a zselés műköröm UV/LED lámpa alatt keményedik ki. Az akril rendszer jellegzetessége a gyors kötés és a nagyon erős, kemény végeredmény, míg a zselé rugalmasabb, és alkalmazása során nincs erős kémiai szag (ami az akril monomernél jellemző). Mindkét eljárás folyamatos innováción esett át: a 2010-es évekre megjelent például a PolyGel technológia, amely egy új generációs hibrid anyag. A PolyGel az akril por erősségét és a zselé formálhatóságát egyesíti, és szintén UV fényre köt – ezzel tovább bővítve a körmösek eszköztárát. A porcelán vs. zselé kérdésben nincs univerzálisan jobb választás: a vendégek egyéni adottságai döntőek lehetnek abban, kinek melyik tartósabb. Van, akinek a körmei a zselét nem bírják, ezért nála a porcelán lesz tartósabb, míg másnak épp fordítva, az akril alapú műköröm válik be jobban. Éppen ezért egy jó szakember személyre szabottan választ anyagot – ha elsőre nem válik be az egyik technika, érdemes kipróbálni a másikat is, hogy megtaláljuk a vendég számára ideális megoldást.

Modern trendek és jövőkép a körömdivatban

A műköröm és manikűr világa napjainkra rendkívül sokszínűvé vált, és folyamatosan követi a divatot valamint az új technológiákat. A közösségi média elterjedése hatalmas lendületet adott a köröm-dizájnok kreatív fejlődésének: az Instagram és Pinterest felületein a körmök igazi mini műalkotásokká váltak, ahol a fiatal generációk kreativitásukat fejezhetik ki. A letisztult francia manikűrtől a merész 3D díszítésekig rengeteg stílus hódít, és a trendeket gyakran a hírességek vagy influencerek által viselt minták határozzák meg. Emellett egyre inkább igaz, hogy a körömápolás nem csak a nők kiváltsága: világszerte növekszik azon férfiak száma, akik manikűrt vagy akár színes lakkozást kérnek, és sok szalon kínál kifejezetten férfiaknak szánt szolgáltatásokat is. A Z generáció különösen nagy hatással van a piac növekedésére – a fiatalok körében az utóbbi években kiugróan, több mint 30%-kal nőtt az érdeklődés a körömtrendek iránt, míg az eggyel idősebb milleniál korosztályban ez a növekedés mérsékeltebb (kb. 9%) volt. A körömipar gazdasági jelentősége is látványos: egyes becslések szerint a globális körömszalon-piac értéke 2023-ban mintegy 12 milliárd dollár volt, és 2030-ra elérheti a 20 milliárd dollárt. Összességében elmondható, hogy a műköröm és manikűr területe dinamikusan fejlődik – a tradíció és innováció kéz a kézben jár. A modern műköröm története jól példázza, hogyan találkozik a kémia, a technológia és a divat egy mindennapi szépészeti szolgáltatásban, amely továbbra is rengeteg örömet és önkifejezési lehetőséget nyújt a vendégek számára világszerte.

Források:

1. Lilac St. – “When Were Acrylic Nails Invented? A Journey Through Beauty Innovation”
2. CND (Creative Nail Design) – Heritage Timeline (a Shellac 2010-es bevezetése)
3. NPS.gov – Chinese Fingernail Protectors (Qing-kori kínai körömvédők, 1873)
4. NAILS Magazine – visszaemlékezés a zselés műköröm ’80-as évekbeli nehézségeire
5. Smoke & Mirrors Nail Blog – statisztika a zselés szolgáltatások elterjedtségéről (2018)
6. Luxapolish Blog – a gél lakk korai megjelenése és a technológia fejlődése
7. Elite Nails – szalon blog és információs oldal (gyakorlati tapasztalatok porcelán vs. zselé témában)